Iskolánk a térképen!!

III. Pusztinai Zenetábor
2011. július 3-10.

Ez a harmadik esztendő, amikor az Óbudai Népzenei Iskola tanáraival, diákjaival együtt megszervezzük a Pusztinai Zenetábort.
Jól sikerült minden szempontból. Úgy az Óbudai Népzene Iskola növendékei, mind a pusztinai gyerekek nagyon komolyan vették a tanulást, ezt bizonyítja az a színvonalas fellépés is, amit a záróesten tartottunk.
De lássuk, mi is történt az egy hét alatt?
Július 3-án délben érkeztek meg a vendégek. A faluban primícia (frissen szentelt pap első miséje) volt, amit megtekintettek, majd az ebéd után mindenkinek szabadprogramja volt a befogadó családnál. Este a vacsora után már táncház is kerekedett.
A július 4-ei megnyitón a köszöntő beszédek után felléptek a pusztinai továbbtanulók: Mátyás Mónika, Kovács Krisztián, Timár Andrea Karina és Tamás Júlia Roxána. Ők Erdélyben és Magyarországon tanulnak középiskolákban, felsőfokú intézményekben. A Pusztinai Hagyományőrző Csoport is fellépett énekkel, mesével, majd a pusztinai növendékek elénekelték hangszerkísérettel a "Pusztinai nagy hegy alatt" éneket. A megnyitó után, minden gyerek megismerkedett a tanárával.
Egyaránt jelentkeztek furulyára, kobozra, hegedűre, énekre, gyöngyfűzésre. Voltak kezdő és haladó csoportok. A kijelölt helyen minden csoport el is kezdte a tanulást. Intenzív tanulás volt úgy délelőtt 10 -13 óra között, mint délután 16 -19 között, amikor hegedülni, furulyálni, kobzon játszani, énekelni, táncolni tanultak a jelentkezők. A vacsora után minden este 20.30-22.30 között táncházzal zárult a napunk.
Az idén is nagy sikert aratott Antal Tibor és zenekara. A színpadi produkciójuk után gyimesi táncokat tanítottak nekünk. A csobotfalvi Antal Imre és zenekara is - mint táborunk előző alkalmain - most is a lelküket-szívüket kitették az előadásukban, így nem maradat senki faltámogatni, még a tanárak is beálltak a táncba.
A kürtöskalácssütést sem hagytuk ki. Nagy dicséretet érdemel Szabó Krisztina, Száras Ioána, Timár Karina, akik volt tanáraikkal, Vajda Évával és Szabó Lászlóval minden alkalommal gyúrták, sütötték a kürtöskalácsot. Idén a tanárak nem tudtak részt venni a táborban, de a leánykák olyan jól előkészítették az anyagot, mintha itt lettek lenne a tanárok is. Együtt a hagyományőrző asszonyokkal nagyon finom kürtöskalácsot sütöttünk, ami az ebéd után gyorsan el is tűnt a hasunkba.
Minden esztendőben szoktunk kirándulni a csángó falvakba, idén Külsőrekecsinbe utazott a társaság. A Magyar Háznál várt Divald Borbála tanárnéni a gyerekekkel, és Szarka Meric a hagyományőrző csoporttal. Bemutatták énekeiket, táncaikat, viseletüket, jó volt együtt lenni. A falu közti séta se maradhatott ki. Szombaton 10 órától délután 3 óráig az erdő mellet piknik-nap volt. Sportversenyek, vetélkedők, kincskeresés, ének, tánc, grillezéssel töltöttük az időt, amely nagyon gyorsan el is telt. 16 órától már mindenki szép ünnepélyes ruhában, izgalommal várta a színpadi produkciót, ahol alkalom volt bemutatni mit tanult ezen a héten.
Nem is ért jól a végére a tábor, máris mindenki azon gondolkodott, hogy a jövő évi táborba is visszatérjen. Ez sokat mond nekünk!
Köszönet a helybeli oktatóknak: Mandáche Aurelnek, Legedi László Istvánnak, Szarka Máriának, Bálint Erzsinek. Köszönet a budapesti Óbudai Népzenei Iskolának, tanárainak, akik idejüket nem kímélve eljöttek Pusztinára, hogy szellemileg is, anyagilag is lehetővé tegyék a tábor megszervezését: Kobzos Kiss Tamásnak, Horváth Attilának, Jakab Csongornak, Turi Andrásnak, Kovács Mártonnak, Horváth Évának.
Köszönet Timár Andrea Karina továbbtanulónknak, aki levezette az őrzőangyal játékot, ami egész héten izgalom alatt tartott: vajon ki az, aki minden nap tesz a borítékunkba valami meglepetést? Ugyancsak Andrea szervezte meg a sportvetélkedőket, a kincskeresést. A kicsikkel is foglalkozott, és a záróünnepségen felléptek a tanult játékos énekekkel.
Köszönet a Magyar Csodaszarvas Egyesületnek, akik lehetővé tették az első zenetábor megszervezését. És nem utolsósorban köszönjük a III. Pusztinai Zenetábor megszervezését anyagilag is támogató Bethlen Gábor Alapnak, Fabó Imre Alapítványnak és a Rákóczi Alapítványnak.
Nagyon reméljük, hogy a jövő évben is meg tudjuk szervezni a tábort, és újra együtt tanulhatunk, együtt lehetünk!

Beszámoló és fényképek: Nyisztor Ilona
2011.07.12.